| 1 |
Závada Pál: Az öcsödi óvodás Száz éve, 1911. április 11-én a hatéves József Attila Öcsödön volt - állítólag óvodás. A költészet napján, azaz József Attila születésnapján "Születésnapodra" címmel költői-írói felolvasóestet tartottak április 11-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban a József Attila Társaság szervezésében. Az esten többek között Závada Pál is felolvasta alábbi, Az öcsödi óvodás című írását. Ma százhat éve, hogy József Attila megszületett - és hogy erről megemlékezzünk, azért gyűltünk ide össze. De vajon mi volt a helyzet száz évvel ezelőtt? |
| 2 |
Tudniillik a vonatkozó helytörténet azt állítja, hogy az öcsödi Rákóczi utca 16-ban, a valamikori református iskolában kialakított emlékszoba olyan óvodai csoportképet őriz, amelyen József Attila is rajta van. Attól tartok, abban az óvodában senki nem köszöntötte fel őt a hatodik születésnapján. Ám ezek szerint a nevelőszülők, Gombai Ferencék - akiknél József Attila a nővérével együtt 1910. március 21-től lakott - óvodába is járatták őt, ha igaz. De hogy rendszeresen látogatta volna az óvodát, kevéssé valószínű, hiszen a följegyzések szerint a következő évtől iskolába se naponta küldték. |
| 3 |
A gyermekvédő liga az ötéves Attilát és a hétéves Etust március 18-án először Gyulára vonatoztatta, és noha Etust rögtön elvitték volna jövendőbeli nevelőszülők kiscselédnek, hál’Istennek ő csak Attilával együtt volt hajlandó kötélnek állni. A testvéreket három nap múlva vette magához Gombai Ferencné - vonaton utaztak Szarvasig, ott szekér várta és vitte őket Öcsödre. |
| 4 |
Gombaiék egyes források szerint az Arany János utca 5-ben laktak (kis fehérre meszelt, szűk udvarú házban, amelynek vaksi ablaka a faluszéli rétre nézett, a kútja pedig félig beomlott), mások szerint a Szélmalom utca 156-ban volt a házuk (ha csak e két cím nem ugyanazt a házat jelölte), de régóta le van az már bontva. Egy pitvar és egy döngölt padlójú szoba - a falon színes nyomat az aradi vértanúkról.
A nevelőszülők kevés híján analfabéták - a házban az egyetlen könyv Etus olvasókönyve. A kislány mondákat olvas föl belőle az öccsének Attila hun királyról. A háznál csirkevész pusztít, és a gyerekek kapják feladatul, hogy földeljék el a sok kiscsibét - az olvasmány ihletésére dobozból fabrikálnak ehhez "hármas koporsót". |
| 5 |
Ősztől már Attila is bekerül az iskolába - az elsősök csoportképén is szerepel, ha igaz - hamarosan már a felnőtteknek is fennhangon olvas ebből a tankönyvből. Öcsödi visszaemlékezők szerint Gombaiék, akiknek felnőtt gyerekei addigra már elkerültek a háztól, akkoriban 12 hold földet műveltek, és a gazda fuvarozást is vállalt, de már csak egy lova volt. A kisfiú azonban félt a hatalmas lótól, s amikor nevelőapja ennek ellenére ráparancsolt, hogy vezesse ki az istállóból, a nővére szerint Attila "olyat tett, amit rendes körülmények között még kisgyermeknek sem kellett volna tennie" - ugyan mi lehetett ez a végzetesen tilalmas cselekedet? -, és ezért Gombai Ferenc "elnáspángolta" őt. Így meséli az esetet az idős József Etel eufémisztikusan, mentegetve is a gazda brutalitását, aki őszerinte "kis vékony, jószívű ember volt", és csak úgy bánt ővelük, ahogy hasonló helyzetben a sajátjaival is bánt volna. |
| 6 |
A Szabad ötletek-ben József Attila viszont azt írja meg, milyen megalázó volt viselni Öcsödön a menhelyi szalmakalapot, amelyet ezért ő kicsipkézett, amiért nagyon megverték, másodszor is kicsipkézte, másodszor is nagyon megverték. Megírja, hogy "Öcsödön rossz volt", és hogy "kellett volna két kis ló, kis eke, kis ház, kis kutya, kis csikó, kis kasza, kis búza, minden arányosan hozzám, mint ahogy minden arányos volt a nevelőapámhoz. Vajon arányos-e most hozzám minden, ami van?" Volt ott viszont Attilának egy kiskutyája (arányosan őhozzá), amely hűségesen követte, még az iskolába is elkísérte, és a tanítás végéig megvárta őt. Etus emlékei szerint a kutyával együtt őrizték a malacokat is - egy ízben a kisfiú elaludt a fűben, a malacok elkódorogtak a templomkertig, de végül hiánytalanul sikerült hazaterelni őket. (Nem úgy, mint Kukoricza Jancsinak a juhokat.) |
| 7 |
1911 nyarán a Mama meglátogatja a gyerekeket Öcsödön - vasárnap délután, nyári hőségben. Etus az ecetfán lógva veszi észre az utcán "a fejkendős, szép nénit", rohan az öccséhez, hogy itt a Mama, aki máris fölnyalábolja, öleli gyermekeit. Ajándékokat is hoz, és azt ígéri, csak járjanak ki egy osztályt, s hazaviszi őket. Az első osztály végeztével a gyerekeknek a templomban nyilvános vizsgán, egyenként kell megmutatniuk, mit tudnak - Attilát nagyon bántja, hogy az ő fölolvasására senki sem figyel. Későbbi helybéli visszaemlékezők szerint Gombaiékon igazságtalanul ragadt rajta, miszerint "a szegény proletárköltőt kegyetlenül sanyargatták a kulák nevelőszülők". Akik ezt a lelki terhet állítólag nem is bírták elviselni, és inkább elköltöztek Öcsödről. Örököseik pedig eladták a házat - noha arra az 1950-es születésnapon még emléktábla is került, amelyet a bontáskor, ugye, át kellett helyezni. |
| 8 |
A testvérek több mint két évet töltenek el ennél az érzelmileg - minden jel szerint - rideg paraszt-házaspárnál. Legalábbis Attilának - az öt-, hat-, illetve hétéves kisfiúnak - ez rettentően hosszú, keserves, sőt kiheverhetetlen időnek bizonyul. Különösen úgy, hogy ha eközben valóban csak egyszer, arra a néhány órára láthatta az anyját. Ezek után tényleg lehet, hogy mint valami csodának, úgy örül annak, hogy 1912 júniusában a Mama - noha semmivel sem könnyebb a helyzete, mint volt - valóban hazaviszi őket. |
| 9 |
Valószínűleg ez a két öcsödi év tekinthető a végzetes leszakadás legsúlyosabb veszéllyel fenyegető etapjának. Hajszálon múlott, hogy az anya tényleg képesnek bizonyult még erre az erőfeszítésre, hogy visszahozza gyerekeit Pestre. S ezzel megadja majd Jolánnak, az idősebb nővérnek azt az esélyt, hogy szerelmi életét, majd Makai Ödönnel való házasságát is latba vetve karolja föl és taníttassa öccsét - mert minden bizonnyal ez képezi aztán a legfontosabb szociális feltételét annak, hogy József Attila befuthassa majd a maga rövid, ám káprázatos költői pályáját. |
Комментарии